Hirdetés
Hirdetés

Jobban szeretjük a széfben az aranyat, mint a nyakunkon

2012. február 10., 09:09

A Bretton Woods-i rendszer felbomlása óta számtalan változás történt az arany keresletében és kínálatában. 1970-ben még Észak-Amerika és Európa volt a legnagyobb aranyfelvásárló, mára azonban Kelet-Ázsia tölti be ezt a szerepet. A vásárlás a célja is jelentős változáson ment keresztül, az ékszeripar helyett ma a befektetők vásárolnak aranyat.

Az euróövezeti szuverén adósságválsága továbbra is előtérben marad mindaddig, amíg nem körvonalazódik részletekbe menő életképes megoldás a jól ismert problémákra. Az aranypiac.hu szerint a fizetésképtelenségi járvány, valamint a visszafogott gazdasági növekedés aggasztó kilátásokat vetít előre. Mindezek mellett pedig ahogy nő a bizonytalanság, úgy kerül a megbízható fedezeti eszközként vagy éppen alternatív devizaként egyre inkább a pénzügyi, gazdasági és politikai megfontolások homlokterébe az arany.

Az arany árfolyama az utóbbi időkben a világgazdaság problémáitól függetlenül is, figyelemreméltó mérföldkövéhez érkezett. Tavaly augusztusban volt például 40 éve annak, hogy megszűnt a Bretton Woods-i rendszer és vele együtt az arany rögzített árfolyama. 30 évvel ezelőtt vezetett az akkori geopolitikai feszültség, a magas infláció, az ezüstpiac kirívó volatilitása és egyéb körülmények az arany árrobbanásához. Jelenleg pedig már több mint 10 éve vagyunk szemtanúi az aranyárfolyam töretlen emelkedésének.

Felemelkedés után bukás jöhet?

Gyakoriak azok a vélemények, miszerint az arany piaca megismételheti a lebegő árfolyam első két évtizedének csodás felemelkedését majd későbbi bukását. Az Arany Világtanács szerint azonban párhuzamot vonni az akkori események és napjaink kihívásai között téves következtetésekhez vezet. A szakmai szervezet aktuális elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a piac akkoriban egy korai formálódó szakaszában volt, kevés résztvevővel mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A tanulmány szerzői szerint nem megalapozott a 40, 30 vagy akár csak 10 évvel ezelőtti piaci viszonyokra hivatkozni, mint ahogy eleve alaptalanok azok a várakozások, miszerint az aranypiac alakulása a múltat ismételné.

Az arany iránti kereslet földrajzi eloszlása alapján elmondható, hogy 1970 óta a kereslet drámaian eltolódott az Észak-Amerikai és Európai kontinens felől India és Kelet-Ázsia felé. 1980-ban a nyugat még a 68 százalékát adta a világ aranykeresletének. 2010-re ennek a térségnek az aránya 27 százalékra zuhant, miközben az indiai szubkontinens és Kelet-Ázsia aránya 58 százalékára növekedett a világ aranyfogyasztásában.

Nőtt a befektetési céllal vásárlók aránya

Az aranypiac.hu tájékoztatása szerint az arany iránti kereslet megoszlása azt mutatja, hogy a befektetési célú aranyvásárlás ismét előtérbe került, és 2010-ben 38 százalékot hasított ki magának az összkeresletből (nem számítva a jegybanki vásárlásokat). Még ha a kategóriák közötti megoszlás hasonlít is az 1980-as adatokhoz, a kereslet hátterében meghúzódó földrajzi eltérés mégis alapvetően megkülönbözteti ezt a két korszakot.

A befektetési célú aranykereslet földrajzi megoszlása esetében jól látható, hogy itt Észak-Amerika és Európa együttes részesedése 1980-tól mostanáig 74 százalékról 45 százalékra zuhant. Ezzel szemben ugyanakkor 43 százalékra emelkedett India és Kelet-Ázsia részaránya, amin belül közismerten Kína az egyik leggyorsabban növekvő térség. A 2008-as bankválság utóhatásaként azonban ismét fontos szereplővé vált Európa is a befektetési kereslet vonatkozásában.

Dél-Afrika dominanciája megszűnt a termelésben

Míg az egyenlet keresleti oldalán Kelet és Nyugat sajátos egyensúlya alakult ki, addig a kínálati oldal globális sokszínűséget mutat. A kitermelés hagyományosan 60-70 százalékát adja a teljes kínálatnak. Ugyanakkor az egyik legszembetűnőbb különbség a jelenlegi piacon a bányászati tevékenység koncentrációjának alakulása a korábbi évekhez képest. Dél-Afrika dominanciája az első két évtizedben feltűnő volt. 1970-ben a piacra kerülő arany 79 százalékát még a legdélibb fekvésű afrikai ország adta. Ma már egyetlen ország sem járul hozzá 14 százaléknál többel a globális termeléshez. 2010-ben Kína volt a legnagyobb kitermelő 13 százalékos részesedéssel, szorosan követve Ausztrália (10%), az Egyesült Államok (9%), Oroszország (8%) és Dél-Afrika (8%) által.

Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Critical Mass a tőzsdéken

2012. május 25., 14:20
Critical Mass a tőzsdéken

Teljesen iránytalanná vált a kereskedés kora délután a legtöbb részvény és árupiacon, a befektetők megpróbálnak összeszedni minden hírmorzsát, ami segít a hangulat javításában, miközben olyan mértékben gyűltek fel az aggodalmak, hogy azokat már nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Úgy tűnik, hogy mindenki az EKB-tól várja a megoldást, de a bejelentések egyelőre elmaradtak. Az eurót megint 300 forinton jegyzik.

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook