Adzsáj Piramalnak annyi a pénze, mint a pelyva, ám India hiába a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa, a milliárdos tanácstalan, amikor arról kell döntenie, mit csináljon tőkéjével. "Az a gond, hogy ez India. A nagy befektetések zavarosak" - magyarázza a férfi. Az indiai üzleti elitnek elege van a korrupcióból, a politikai bénultságból, az engedélyezési procedúrák elhúzódásából, a szabályozások hirtelen változásaiból, a huzavonákból.
Piramal dilemmája aggasztó jel - írja az AP hírügynökség. A korrupció, a bürokratikus huzavona, a bizonytalan és változó kormánypolitika láttán nem egy indiai milliárdos ma úgy érzi, hogy eljött az idő a távozásra. Tavaly májusban Piramal 3,8 milliárd dollárért eladta gyógyszeripari érdekeltségeit az Abbott Laboratories amerikai óriáscégnek. A bevételt egyik vegyi üzemének bővítésére kívánta fordítani, de közölték vele, hogy ez öt évbe telik. "Ugyanazt a gyárat két év alatt fel lehetne építeni Kínában. Szeretem Indiát, de a vevőm nem fog rám várni" - panaszkodik Piramal.
Elég a korrupcióból, a szabályozás hirtelen változásaiból
India ma is viszonylag magas növekedési ütemet mutathat fel, így azt lehetne gondolni, hogy mágnesként vonzza a tőkét. Ehelyett 2010 kezdete óta az indiaiak által külföldön befektetett tőke felülmúlja a külföldiek által Indiában beruházott összeget. Ez tükrözi India cégeinek önbizalmát és lehetőségeit, ám súlyos hazai problémákat is jelez. Ha odahaza nem fektetnek be, az rossz hír egy olyan országban, amelynek tőkére lenne szüksége, hogy utakat, erőműveket és élelmiszerraktárakat építsen, és hogy több százmillió embert kiemelhessen a nyomorból.
Az indiai üzleti elitnek azonban elege van a korrupcióból, a politikai bénultságból, az engedélyezési procedúrák elhúzódásából, a szabályozások hirtelen változásaiból, a természeti kincsek kiaknázását akadályozó huzavonákból, a földért vívott csatákból, amelyek különösen azóta éleződtek ki, hogy az ország az 1990-es évek elején liberalizálni kezdte gazdaságát.
Tőkebeáramlás helyett tőkekiáramlás zajlik
"Tisztességes üzletembernek nehéz bármibe belevágni Indiában" - hangoztatja Jamsid Godrej, a Godrej and Boyce ipari óriás elnöke. "A cégek oda mennek, ahol a legjobbak a lehetőségek a tőke hozama és a hatékonyság szempontjából". Az ilyen lehetőségek manapság egyre inkább India határain túl adódnak. A külföldiek 2008-ban nagyjából kétszer annyit, 33 milliárd dollárt fektettek be Indiában, mint amennyit az indiaiak külföldön. 2010-re a helyzet megfordult: az indiaiak 40 milliárd dollárt ruháztak be határaikon túl, ez duplája volt annak a pénznek, amit a külföldiek fordítottak indiai invesztíciókra, és 2011-ben is folytatódott ez az irány.
A panaszok azzal is összefüggnek, hogy a korrupció hagyományos piszkos módszereit keresztezte a modernizáció, és ez - mondják az üzletemberek - megbénította India eddig is merev bürokráciáját. A Nemzetközösségi Játékok körüli korrupciós botrányok, a hadiözvegyeknek épült otthonok elsinkófálása és egy szabálytalan mobiltelefon-pályázat: mindez milliárdos veszteségeket okozott az országnak, parlamenti képviselők sora és még egy miniszter is börtönbe került.
Botrány botrány hátán, mindenki óvatos
Az acélöntödék nem jutnak elég vasérchez, mert a déli Karnataka államban kirobbant bányászati botrány miatt a bíróság bezáratta az ország érctermelésének ötödét szolgáltató illegális bányákat. Középosztálybeli tiltakozók tízezrei vonultak az utcára, hogy korrupcióellenes törvények elfogadását követeljék a parlamenttől. A tisztviselők rettegnek attól, hogy bíróság elé állíthatják őket, ezért még azok sem merik meghozni az ország működéséhez szükséges döntéseket, akik nem korruptak.
Piramal szívesen építtetett volna erőműveket vagy utakat is. Amikor megkapta az Abbott első 2,2 milliárd dolláros átutalását, irodájában sűrűn csengett a telefon. Sokan keresték meg azzal, hogy engedélyük van különböző beruházásokra: 500 megawattos erőmű építésére, vagy bánya nyitására, és arról is biztosították, hogy országos és helyi politikusok támogatják a tervet, bár Piramal szerint semmiféle tapasztalattal nem rendelkeztek az adott szektorban. Végül egyetlen kivitelezhető projektet sem talált. "Az emberek mohóvá váltak, céljaik érdekében nem riadnak vissza az úgynevezett kreatív könyveléstől" - mondta az AP-nek.
A milliárdos inkább észak-amerikai és európai befektetésekre összpontosít
Ma India infrastruktúra-beruházási cégeibe beszállni kész tönkremenetel. Dzsagannadham Tunuguntla, az SMC Global Securities biztosító kutatási igazgatója szerint 2007 óta India négy vezető infrastruktúracége elvesztette értékének 80 százalékát. Piramal ezt a veszélyt elkerülte, de részvényeinek árfolyama így is csökkent, amióta az Abbott-üzletet 2010 május 21-én bejelentették - annak ellenére, hogy 600 millió dolláros rendkívüli osztalékot fizetett és vissza is vásárolta a cégpapírt. A részvényesek azt szeretnék, hogy a bevételt produktív beruházásra fordítsák, ám a pénz java ehelyett fix kamatú számlákon pihen, mert Piramal csak egy részét tudja hasznosan befektetni Indiában.
Bostonban létesített IndUS Growth Partners nevű befektetési vegyesvállalata előtt viszont szép jövő állhat. Ebben egy harvardi professzor a partnere, a cég az amerikai biztosítási és pénzügyi szolgáltatások, illetve a biotechnológia terén keres beruházási lehetőségeket. Piramal több mint egymilliárd dollárt szán észak-amerikai és európai befektetésekre ezekben a szektorokban. Első tengerentúli üzletét várhatólag márciusban fogja bejelenteni - közölte az AP-vel.
Címlapon
Critical Mass a tőzsdéken
Teljesen iránytalanná vált a kereskedés kora délután a legtöbb részvény és árupiacon, a befektetők megpróbálnak összeszedni minden hírmorzsát, ami segít a hangulat javításában, miközben olyan mértékben gyűltek fel az aggodalmak, hogy azokat már nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Úgy tűnik, hogy mindenki az EKB-tól várja a megoldást, de a bejelentések egyelőre elmaradtak. Az eurót megint 300 forinton jegyzik.
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
- Ezeket a lakásokat árulják 1 milliós négyzetméterenkénti áron
- Még mindig nem tudjuk, mi lesz a sok makói gázzal
- Sikerekhez is vezethet Magyarország különutas politikája
- Örülhet az EU, így szervezik át a MÁV-ot
- Bajban vannak a mezőgazdasági vállalatok
- Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
- Nyugatra menekül a magyar építőipar
- Tranzakciós illeték: a kormány megkapta a bankok módosító javaslatait
Még több részvény
Utánajártunk...
- Állja a vihart a Masterplast, két év múlva felpöröghet az ukrán és a román piac is
- Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Hegedüs Éva: az IMF-megállapodás lejjebb viheti a hitelkamatokat is
- A pánik rossz tanácsadó - így spekulálnak forintra a hazai kisbefektetők
- A kormányátalakítás nyertese: most jöhet el Varga Mihály ideje
- Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
- Egyre drágább a magyar föld: hányat lép a ló?
- Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
- Aki nem kér, az ne is adjon mentőcsomagot a bankoknak
- Hat módszerrel a forint mellett, hat módszerrel a forint ellen spekulálhatsz
- Gyorsul a magyar emigráció? - 57 százalékkal több munkavállaló Ausztriában
- Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék
- Már Brüsszel is unta ezt a huzavonát
- Sarkadi-Szabó Kornél a válságról: rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?
- Új telekomadó? Így úszhatod meg teljesen a telefonszámla-fizetést
- Magyaroknak nem szabad a jegyzésben Facebook-részvényt vásárolni?
- Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve
- A magyarok imádják a részvénykibocsátásokat - így lehet Facebook-ot jegyezni
- Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?
- A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán
- Kiért izguljunk jobban? Az olaszok vagy a spanyolok lesznek előbb "görögök"?
- Ennyibe kerülne neked az IMF-megállapodás elmaradása
- Újra mozgolódik a pénz a piacokon - nekünk is juthat belőle? (Interjú)
- Végre olcsóbb lett az élelmiszer: alacsonyabb árakat tojt a húsvéti nyúl
- Pleschinger: Vért és verejtéket izzadunk, hogy megállapodjunk az IMF-fel
- Az állam és a külföldiek nyertek, a lakosság pedig bukott a részvényeken
- Itt vannak a végleges adatok: a tagok negyede otthagyta a pénztárát
- Pénztártagok nyugdíja: most akkor 75 vagy 100%? Vagy 76%?
- Ennyit veszítesz, ha meguntad a régi kötvényeidet
- Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált
- Amiről a hazai statisztika nem akar tudni: kitántorgott félmillió emberünk
- Felemás munkanélküliség: ez történik, ha emelkedik a minimálbér
- Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal
- Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!
- A nagy tömegek nem nyertek az egykulcsos, arányos adóval
- 14+3 féle forintlekötés legalább nyolc százalékos kamattal
- Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának időszaka
- Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán
- A piacon sokszor hajlandó elhinni valamit az ember, csak legyen mögötte stop-loss - interjú
- Zuhanó kőként esik a Fotex – így járt, aki hosszú távon megtartotta
- Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét
- Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?
- Már három évre is van 9,5 százalékos kezdőkamat az államnál
- Bezárták a Worldspreads brókercéget, magyarok is érintettek
- Drámai helyzet: minden ötödik fiatal európai munkanélküli
- Ennyi eurót és dollárt tett félre a lakosság februárban
- Ennyi osztalékot fizethet a Mol, az OTP és ennyi lehet a hozamuk
- 5000 forintos tagdíjat és adományt is vár az OTP magánpénztára
- Nyugdíjreform: nem kapkod a szaktárca, egyre nő a bizonytalanság
- A Templeton kiszórta magyar részvényeinek mintegy harmadát
- A háziasszonyok és az OTP-részvény: így tőzsdéznek a magyar nők
- A Te megtakarított pénzedre van vajon biztosítás?
- Lasszóval kell fogni a BUX-indexbe való részvényeket
- Új frontot nyitott az FHB évi 10,5 százalékos kamattal
- Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?
- Változott a terv: itt vannak az új állami kamattámogatású hitelek!
- Fordulópont a nyugdíjrendszerben: elég lesz, amit az állam ad?
- Lőttek a 0 forintos számlacsomagoknak?
- Ha nem írjuk meg, az AXA magánpénztára nem is tudja meg, hogy feljelentették?
- A Déliből Gödöllőre átszállás nélkül: magasvasútban gondolkozik a BKK
- Új láthatósági mellényt kapnak a NAV dolgozói
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Demján szerint nem kell nekünk euró - hozzá kell nyúlni az IMF-pénzhez
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
Állásajánlatok
- Regió Vezető (Dél-kelet Európa) - BOTAMENT SYSTEMBAUSTOFFE GmbH & Co.KG
- Manager - Trader - TTINTERCONSULT Kft.
- FINANCIAL POSITIONS (SSC, with Fluent English knowledge) - PBS International Kft.
- Fin & Admin Business Analyst (Spanish or Portuguese speaker or both) - PBS International Kft.
- Szenior pénzügyi és adózási munkatárs - Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
- Mérgesek a Facebook-befektetők, beperlik Zuckerberget és a bankokat
- Örülhet az EU, így szervezik át a MÁV-ot
- Rekord: Minden második fiatal magyar felnőtt külföldre szeretne menni
- A nők diszkriminációja ellen foglalt állást az Európai Parlament
- Kétéves mélyponton az euró, nagyot esett a BUX, a forint, az OTP
- Elszállt a Budapest Airport aranyat tojó tyúkja
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- KSH: Foglalkoztatottság
- Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük
Wo bist du Nicolas?
- Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Feje tetejére állt a német politika, Merkel nagyot veszített
- Merkel magánya: Obamával fújnak egy követ a franciák
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Jön a "geuró"? - Újabb javaslat a görögöknek
- Kamat nélkül is viszik a német államkötvényeket - furcsa helyzetbe került Merkel
Legfrissebb híreink
- Critical Mass a tőzsdéken
- A fulldokló magyar bankszektor nem tud a növekedés támasza lenni
- Elárverezik a Mag Ingatlanalap objektumait, mi marad a nyugdíjkasszának?
- Nyugatra menekül a magyar építőipar
- Sikerekhez is vezethet Magyarország különutas politikája
- Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
- Tovább hízik a Bankia mentőcsomagja, felfüggesztették a bankpapírokat
- Kibocsátási ára alá zuhant a Fotex
- Optimisták a német fogyasztók
- Nem erősödött a forint: jövő héten áremelés lehet a kutakon
- Bajban vannak a mezőgazdasági vállalatok
- A Concorde jegyezte le az összes Masterplast-részvényt
- A vártnál is mélyebb a brit receszió
- A dollár szárnyalása nem sok esélyt ad az aranynak
- Több tízmilliós kár maradt a vihar után
- Orbán: életveszélyes lenne az adósság növelése
- Ismét 300 forint fölé kúszott ez euró
- Tranzakciós illeték: a kormány megkapta a bankok módosító javaslatait
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
- A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt
- Stabilan 299 forint körül maradt délután az euró
- Külföldi működő tőke nélkül nem tudtunk volna így növekedni
- Ezeket a lakásokat árulják 1 milliós négyzetméterenkénti áron
- Rekordszámú turista ment Ausztriába a télen
- A nők diszkriminációja ellen foglalt állást az Európai Parlament







