Az ÁSZ elnöke szerint a hárompilléres nyugdíjrendszer túl nagy terhet jelentett a magyar államnak. A nyugdíjfőigazgatóság vezetője szerint pedig legalább 3200 milliárdnyi államadósságot generált a magánpénztári rendszer fenntartása. Mészáros József beszélt a szerzett jogokról, a rokkant nyugdíjakról és arról, kell-e dolgozni nyugdíj mellett.
A nyugdíjrendszerről és a társadalombiztosítás ellenőrzéséről szervezett konferenciát a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, ahol előadást tartott Dr. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója.
"Nyugodjanak meg, a nyugdíjrendszer nem omlik össze, nyugellátás volt, van és lesz is - az más kérdés, hogy milyen intézményrendszeri formában fog működni" - mondta Mészáros, aki szerint a nyugdíjrendszer más volt 120 éve is, és természetes hogy alakul, formálódik a jövőben.
| A nyugdíjrendszer alapjaiban újult meg az elmúlt másfél évben. A hárompilléres nyugdíjrendszer aránytalanul nagy teher volt az állam vállán. A Garancia Alapban például 12 ezer fő követeléseinek kielégítésére elegendő pénz volt, az állam viselte a kezességet a magánnyugdíjakért, mert nem volt elég fedezet a rendszerben - mondta Domokos László az ÁSZ elnöke, a konferencia nyitóbeszédében. A mnyp-tagok nem tudták előre kiszámolni, hogy mennyi pénzük lesz idős korukban, ami fokozta a bizonytalanságot. Domokos szerint ráadásul a szabályozásban voltak hiányosságok. Az ÁSZ ellenőrzése szerint a magánnynugdíjpénztárak nagyon nagy kockázatot jelentettek a társadalombiztosítás számára - mondta Domokos az ÁSZ-vizsgálat alapján, mely 2010 végén zárult, és az egész nyugdíjrendszert nem, csak a magánpénztárak mögötti Garancia Alapot vizsgálta. A 2010-es költségvetéshez készített zárszámadási jelentésében az ÁSZ megállapította, hogy több javaslata is beépült a tb-rendszer átalakításába. 2011 januárjában az ÚSZT-ben az egészségügy már mint a gazdaság egyik húzóágazataként jelent meg például, nem pedig "pénznyelőként". A 2012-es költségvetésben már megkezdődött a nyugdíjkassza profiltisztítása, ami szintén az ÁSZ korábbi javaslata volt. Hasonló módon támogatja az ÁSZ az Egészségügyi Alap "két lábra állításáért" tett lépéseket is. "A rend értéket teremt" - vallja Domokos, aki szerint ezen az úton kell tovább haladni, a rendszerek fenntarthatóságát pedig a rendszeres és pontos ellenőrzésekkel kell segíteni. |
Kihívások a nyugdíjrendszer előtt
 |
| Mészáros József, az ONYF főigazgatója. Fotó: iksz.net |
A mai társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kialakulásának alapjait az 1800-as évek végén rakták le, egészen más várható élettartam és foglalkoztatási feltételek mellett, mint ma. A változó feltételek kihívás elé állítják a nyugdíjrendszert, melyet az elmúlt évszázad sikertörténeteként is aposztrofálhatunk. Bismarck idejében 65 év volt a nyugdíjkorhatár - de teljesen más várható élettartam mellett. A rendszer azonban mikro szinten is kihívásokkal küzd: megbíznak-e a biztosítottak a rendszer fenntarthatóságában? - tette fel a kérdést Mészáros.
A Bismarck által lerakott nyugdíjrendszer alapjain működő mai társadalombiztosítás több problémával is szembetalálta magát, a gazdasági trendek megváltoztak. Így hanyatlik az aktivitási ráta, egyre jobban nő az atipikus foglalkoztatás aránya, miközben a jövedelmi egyenlőtlenségek nőnek - mindez hozzájárul a rendszer magas belső adósságához. Mészáros szerint azok a törekvések, melyek Nyugat-Európában a középosztály megerősítésére, a jövedelmi különbségek csökkentésére irányultak (Adenauer, Tatcher) visszájára fordultak a 80-as évektől, főleg a globalizáció hatására.
Belső adósság és demográfiai változások
Jelenleg Európában a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek működnek többnyire - ezekben az országokban a nyugdíjrendszerek belső adóssága (implicit államadósság) egyre nagyobb terhet ró nemcsak a nyugdíjrendszerekre, de a nemzeti költségvetésekre is. Mészáros példaként a latin országokat említette, melyek átlagosan a GDP-jük duplájának megfelelő összeget görgetnek maguk előtt nyugdíjígérvény formájában.
Magyarországon ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a nyugdíjrendszer (megfelelő demográfiai tendencia induljon el), 150-160 ezer gyermeknek kellene születnie, ehelyett 90 ezernek születnek évente.
Egy nyugdíjas évet ma 3 aktív év munkájával lehet finanszírozni - papíron. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 20 évnyi nyugdíjhoz 60 aktív év kellene, ami lehetetlen. Holott a magyar nők átlag 23 évet töltenek nyugdíjban, ami Mészáros szerint "világrekord".
Mit mond nekünk ma a nyugdíjrendszer?
"Minden társadalmi rendszernek üzenete is van" - mondta Mészáros azokról a kihívásokról, mellyel a rendszer mikro szinten szembesül. A nyugdíjrendszernek "orientálnia" kell az állampolgárokat - a magyar rendszerről azonban nem mondható el, hogy jól orientálja a befizetés felé az adózókat.
Ma Magyarországon az 1 millió önfoglalkoztató közül 950 ezren csak a minimális befizetést teljesítik - hívta fel rá a figyelmet Mészáros. Magyarul, a "potyautas" magatartásra ösztönöz a jelenlegi magyar rendszer, a nyugdíjellátás mértéke és a biztosított teljesítményének kapcsolata nem ösztönöz az öngondoskodásra.
Az ONYF főigazgatója szerint a nyugdíjrendszertől nem lehet függetleníteni a gyermekvállalás támogatását - bár erről napjainkban is sok vita zajlik. Mészáros szerint nagy előrelépés, hogy az adórendszer támogatja a gyermekáldást, a nyugdíjrendszerben ez azért nem mindegy, mert a karriert (tehát fizetés, járadékszint) megszakítja a szülés, teljesen más életutat jár be az, aki nem szül, és éppen ezért más a biztosítási szempontból is. A születésszám viszont alapvetően befolyásolja a demográfiai folyamatokat.
Magánnyugdíjrendszer: 3200 milliárdnyi államadósság?
Mészáros szerint "erős tréfa" volt a magánpénztárak esetében a "magán" szó és a "nyugdíjrendszer" kifejezéseket használni, mert az valójában egy "befektetési szövetkezet" volt. Ez az intézményrendszer 3200 milliárd forint kumulált államadósságot generált, hiszen a magánpénztárakhoz befizetett forintok nem a nyugdíjkasszába folytak be, ezek helyett az államnak hiteleket kellett felvennie a nyugdíjrendszer fenntartására.
"A szerzett jog szájhagyomány"
Mészáros beszélt a nyugdíjjogosultságot átalakításáról is. A főigazgató szerint a rendvédelmi dolgozók a statisztikák szerint tovább élnek, mint az átlag, mégis korábban mentek nyugdíjba. Mészáros szerint a "25 éves szolgálati idő" szájhagyomány, a szolgálati törvényben ugyanis 57 év a korhatár. A rendvédelmi dolgozók persze elmehettek 25 év munka után nyugdíjba, ha erre "parancsot kaptak" (általában egészségügyi okok miatt) és leszereltek, Mészáros értelmezése szerint "ez nem szerzett jog, mert önmagában nem lehetett kikényszeríteni, csak bizonyos feltelek esetén".
Miért dolgozhatnak a nyugdíjasok?
Magyarország tavaly közel 500 ezren kaptak ellátást megváltozott munkaképességűként, ami az aktív lakosság 10%-a. Az igazgató utalt rá, nem lehet a munkanélküliségből különböző ellátási formákba menekülni. A munkanélküliséget olyan ellátórendszerrel kell kezelni, ami integrálja a munkaerőpiacra azokat, akik onnan kiestek. "Ez nem csak rendszer szintű kérdés, hanem egyéni életstratégiák kérdése is. Nem lehet fiatalembereket nyugdíj jellegű ellátásban tartani, mert az nekik sem jó, a közösség pedig nem tudja finanszírozni". Mészáros szerint nagyon nehéz azokat visszatéríteni a munkához, akik kiestek abból az ellátórendszer "bőkezűsége" miatt. Az eddigi magyar gyakorlat kapcsán joggal vetődött fel Mészáros szerint, hogy miért engedte a jogalkotó, hogy az ellátást kapók dolgozzanak? Egyéni szinten racionálisnak tűnik, hogy minél hamarabb menjünk nyugdíjba, majd dolgozzunk mellette, ezzel azonban kiszorítunk valakit a munkaerőpiacról, ráadásul az ellátást mások befizetéseiből kapjuk - magyarázta Mészáros, aki szerint középtávon felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszerben a jogosultságok és az azok mellett végezhető munka jelenlegi szabályozását.
Minőségbiztosítás a nyugdíjrendszerben
Mészáros szerint olyan rendszert, amelyben nincs teljesítménymérés és minőségbiztosítás nem szabad működtetni. Az ONYF prioritásként kezeli, hogy jó minőségben dolgozva, gyorsan állapítsa meg az "ügyfelek" nyugdíjjogosultságát. A nyugdíjjogosultság megállapítása bonyolult, ma jelenleg közel 100 számítás elvégzése szükséges hozzá - a jogosultságot a biztosítottak nagy része nem tudja ellenőrizni, ahhoz tulajdonképpen magas szintű szaktudás kell. Éppen ezért fontos, hogy az ellátórendszerben legyenek megfelelő belső kontrollok, minőségbiztosítás. A teljesítménymérés pedig a költséghatékonyság miatt fontos. A főigazgató szerint az idei év fő programja AZ lesz, hogy ezeket a rendszereket tovább fejlesszék és tökéletesítsék, "hogy megérdemeljük, hogy az adófizetők eltartanak minket".
Kapcsolódó cikkek
-
Bank
A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt
2012. május 24., 17:54
Az első negyedévben jelentősen, 53,7 százalékkal emelkedett a PSZÁF-hoz érkezett fogyasztói kérelmek száma és az ügyfélszolgálati megkeresések száma is a tavalyi első negyedévhez képest - derül ki a felügyelet első negyedévi fogyasztóvédelmi jelentéséből. Még úgy is magas a számuk, ha figyelembe vesszük a végtörlesztést.
-
Öngondoskodás
Döntött a Ház: nem tőzsdézik újra az állam a nyugdíjvagyonnal
2012. május 24., 11:20
Selmeczi Gabriella hét elején benyújtott törvényjavaslatát már el is fogadta a Parlament. A most az állami rendszerbe visszalépő magánpénztári tagok vagyonát csak állampapírban vagy készpénz formájában fogadja el az állam. A részvényekkel buktak legutóbb.
-
Öngondoskodás
Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
2012. május 24., 10:15
A magánnyugdíjpénztárak ismét veszteséges negyedévet zártak, akárcsak az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az előző 3 hónapban az egészségpénztárak tagsága emelkedett a leginkább. A magánkasszáknál nőtt a magyar állampapírok állománya, az önkéntes kasszákról ez nem mondható el.
Címlapon
Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
Sajátos módszerrel próbálkozik Magyarországon az Organic Mission nevű multi-level-marketinggel foglalkozó cégcsoport, kozmetikumok és étrend-kiegészítők alapcsomagjai mellé az új belépőknek német cég által kibocsátott átváltoztatható kötvényeket és szingapúri opciós utalványokat kínál. Számos kérdés tisztázatlan, még az is, hogy milyen arányban, áron milyen értékű részvényekre cserélik majd a cserélendőket.
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
- Ezeket a lakásokat árulják 1 milliós négyzetméterenkénti áron
- Még mindig nem tudjuk, mi lesz a sok makói gázzal
- Sikerekhez is vezethet Magyarország különutas politikája
- Örülhet az EU, így szervezik át a MÁV-ot
- Bajban vannak a mezőgazdasági vállalatok
- Orbán: életveszélyes lenne az adósság növelése
- Tranzakciós illeték: a kormány megkapta a bankok módosító javaslatait
- Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
Még több Öngondoskodás
Utánajártunk...
- Állja a vihart a Masterplast, két év múlva felpöröghet az ukrán és a román piac is
- Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Hegedüs Éva: az IMF-megállapodás lejjebb viheti a hitelkamatokat is
- A pánik rossz tanácsadó - így spekulálnak forintra a hazai kisbefektetők
- A kormányátalakítás nyertese: most jöhet el Varga Mihály ideje
- Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
- Egyre drágább a magyar föld: hányat lép a ló?
- Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
- Aki nem kér, az ne is adjon mentőcsomagot a bankoknak
- Hat módszerrel a forint mellett, hat módszerrel a forint ellen spekulálhatsz
- Gyorsul a magyar emigráció? - 57 százalékkal több munkavállaló Ausztriában
- Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék
- Már Brüsszel is unta ezt a huzavonát
- Sarkadi-Szabó Kornél a válságról: rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?
- Új telekomadó? Így úszhatod meg teljesen a telefonszámla-fizetést
- Magyaroknak nem szabad a jegyzésben Facebook-részvényt vásárolni?
- Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve
- A magyarok imádják a részvénykibocsátásokat - így lehet Facebook-ot jegyezni
- Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?
- A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán
- Kiért izguljunk jobban? Az olaszok vagy a spanyolok lesznek előbb "görögök"?
- Ennyibe kerülne neked az IMF-megállapodás elmaradása
- Újra mozgolódik a pénz a piacokon - nekünk is juthat belőle? (Interjú)
- Végre olcsóbb lett az élelmiszer: alacsonyabb árakat tojt a húsvéti nyúl
- Pleschinger: Vért és verejtéket izzadunk, hogy megállapodjunk az IMF-fel
- Az állam és a külföldiek nyertek, a lakosság pedig bukott a részvényeken
- Itt vannak a végleges adatok: a tagok negyede otthagyta a pénztárát
- Pénztártagok nyugdíja: most akkor 75 vagy 100%? Vagy 76%?
- Ennyit veszítesz, ha meguntad a régi kötvényeidet
- Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált
- Amiről a hazai statisztika nem akar tudni: kitántorgott félmillió emberünk
- Felemás munkanélküliség: ez történik, ha emelkedik a minimálbér
- Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal
- Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!
- A nagy tömegek nem nyertek az egykulcsos, arányos adóval
- 14+3 féle forintlekötés legalább nyolc százalékos kamattal
- Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának időszaka
- Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán
- A piacon sokszor hajlandó elhinni valamit az ember, csak legyen mögötte stop-loss - interjú
- Zuhanó kőként esik a Fotex – így járt, aki hosszú távon megtartotta
- Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét
- Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?
- Már három évre is van 9,5 százalékos kezdőkamat az államnál
- Bezárták a Worldspreads brókercéget, magyarok is érintettek
- Drámai helyzet: minden ötödik fiatal európai munkanélküli
- Ennyi eurót és dollárt tett félre a lakosság februárban
- Ennyi osztalékot fizethet a Mol, az OTP és ennyi lehet a hozamuk
- 5000 forintos tagdíjat és adományt is vár az OTP magánpénztára
- Nyugdíjreform: nem kapkod a szaktárca, egyre nő a bizonytalanság
- A Templeton kiszórta magyar részvényeinek mintegy harmadát
- A háziasszonyok és az OTP-részvény: így tőzsdéznek a magyar nők
- A Te megtakarított pénzedre van vajon biztosítás?
- Lasszóval kell fogni a BUX-indexbe való részvényeket
- Új frontot nyitott az FHB évi 10,5 százalékos kamattal
- Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?
- Változott a terv: itt vannak az új állami kamattámogatású hitelek!
- Fordulópont a nyugdíjrendszerben: elég lesz, amit az állam ad?
- Lőttek a 0 forintos számlacsomagoknak?
- Ha nem írjuk meg, az AXA magánpénztára nem is tudja meg, hogy feljelentették?
- A Déliből Gödöllőre átszállás nélkül: magasvasútban gondolkozik a BKK
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Új láthatósági mellényt kapnak a NAV dolgozói
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
- Rogán áfát csökkentene - itt a javaslat
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
Állásajánlatok
- Manager - Trader - TTINTERCONSULT Kft.
- FINANCIAL POSITIONS (SSC, with Fluent English knowledge) - PBS International Kft.
- Fin & Admin Business Analyst (Spanish or Portuguese speaker or both) - PBS International Kft.
- Szenior pénzügyi és adózási munkatárs - Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.
- Collateral Surveyor - PBS International Kft.
Wo bist du Nicolas?
- Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Feje tetejére állt a német politika, Merkel nagyot veszített
- Merkel magánya: Obamával fújnak egy követ a franciák
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Jön a "geuró"? - Újabb javaslat a görögöknek
- Kamat nélkül is viszik a német államkötvényeket - furcsa helyzetbe került Merkel
Legfrissebb híreink
- A fulldokló magyar bankszektor nem tud a növekedés támasza lenni
- Elárverezik a Mag Ingatlanalap objektumait, mi marad a nyugdíjkasszának?
- Nyugatra menekül a magyar építőipar
- Sikerekhez is vezethet Magyarország különutas politikája
- Tovább hízik a Bankia mentőcsomagja, felfüggesztették a bankpapírokat
- Kibocsátási ára alá zuhant a Fotex
- Optimisták a német fogyasztók
- Nem erősödött a forint: jövő héten áremelés lehet a kutakon
Mészáros Úr egy kicsit összekeveri a szerzett jog kérdését. A szerzett jog az a lehetőség, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén 25 év szolgálati viszony után szolgálati nyugdíjba vonuljon valaki. Tehát a még aktív, de a korábbi feltételeknek megfelelő hivatásos állományú dolgozókról van szó. Nekik volt "szerzett" joguk. A már nyugdíjba vonult állomány esetében már nem szerzett jogról van szó, hiszen a nyugdíjba vonulás a fennálló jogszabályok alapján már megtörtént, hanem az állam által biztosított tulajdon (a nyugdíj európai értelmezése szerint) megcsapolásáról. Nem véletlen, hogy ezt a gyakorlatot egyik európai államban sem alkalmazzák. A nyugdíj az véglegesedésbe átmenő jogviszony, így azt utólag módosítani csak nagyon indokolt esetben, diszkrimináció nélkül lehetséges. Ezzel a kérdéssel még kell az államnak foglalkoznia a jövőben......