Nem igényel ugyan új hatásköröket az Uniónak a nyugdíjszabályozásban, de a közös célokra gyakorolt hatása miatt növelni kívánja az EU rásegítő szerepét a nyugdíjpolitikák területén az a Fehér Könyv, amit csütörtökön fogad el a témában az Európai Bizottság
Az EU egésze és az egyes tagországok számára is egyre kevésbé irreleváns, hogy az uniós partnerek megfelelően szembenéznek-e a ketyegő nyugdíjbombával és meghozzák a szükséges reformokat nyugdíjrendszereik fenntarthatósága érdekében. Ez az egyik sarkalatos megállapítása annak a Fehér Könyvnek, amelyet csütörtökön készül elfogadni az Európai Bizottság „az elégséges, biztonságos és fenntartható nyugdíjak” tárgyában, további reformokra ösztönözve a kormányokat ezen a politikai területen - számol be róla a Bruxinfo.
![]() |
| Előretekint az Unió |
A mintegy 40 oldalas anyagban, ami a 2010 júliusában kiadott Zöld Könyv folyománya, a Bizottság világossá teszi, hogy miközben az EU-nak nincs közvetlen beleszólása abba, hogy tagországai milyen nyugdíjrendszereket működtetnek, az egyes országok nyugdíjpolitikája mégis közös érdeklődésre tart számot, hiszen a költségvetés helyzetét befolyásoló tételként közvetve hatással van a gazdasági és pénzügyi unió működésére (EMU), és az EU2020 gazdasági stratégia öt kiemelt célja közül kettő is összefüggésben van a területtel. Ezért Brüsszel, a jövőben ha lehet még jobban ki kívánja domborítani az Európai Unió rásegítő és támogató szerepét a nyugdíjreformokban, amit a demográfiai változások miatt különösen sürgetőnek lát.
A válság rámutatott a "piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségei"
A Fehér Könyv - amelynek tervezete a BruxInfo birtokába került - rámutat, hogy az EU-ban az elmúlt évtizedben számottevő előrelépés történt a nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételében, a tagállamok többsége ennek szem előtt tartásával módosította a saját szabályait. Ettől függetlenül a Bizottság úgy véli, hogy az esetek többségében további erőfeszítések kellenek, amiben nagy szerepet játszik az, hogy a folyamatban lévő gazdasági és pénzügyi válság még inkább megnehezítette a demográfiai változások kezelését és rávilágított a kiegészítő, piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségeire is.
Gyorsul az elöregedés
A dokumentum kiemeli, hogy a mai nőknek és férfiaknak, akik hosszabb ideig élnek, hosszabb ideig kell aktívnak lenniük és többet kell félretenniük a nyugdíjas évek előtt, különben öreg korukra nem számíthatnak tisztességes és elégséges nyugdíjra, mert nem lesz miből fedezni a felmerülő többletköltségeket. Arra is felhívja a figyelmet a Bizottság, hogy a probléma már rövid távon is jelentkezik, hiszen az úgynevezett „baby boom” generáció elért a nyugdíjas korhoz, miközben Európa munkaképes korú lakossága csökkenésnek indul. Ezt az is alá látszik támasztani, hogy a várható élettartam 2060-ra 5-7 évvel is magasabb lehet a jelenleginél, és éves szinten két millió fővel nő évente az EU-ban a 60 év felettiek tábora, kétszer gyorsabban, mint a 2000-es évek elején. Eközben a 20 és 59 év közöttiek száma a következő évtizedekben évről-évre csökkenni fog.
Növekvő kockázatok az állami nyugdíjrendszerekben is
A gazdasági és pénzügyi válság tovább élezi a problémát, mert a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszereket hátrányosan érinti a hanyatló foglalkoztatás és ami ezzel jár, a csökkenő nyugdíjbefizetések. A magánnyugdíj-rendszerekre pedig az eszközök értékének zuhanása és a csökkenő hozamok vannak negatív hatással.
A nyugdíjkiadások a közpénzügyek jelentős és növekvő hányadát teszik ki: jelenleg a GDP több mint 10 százalékára rúgnak, de 2060-ra akár a GDP 12,5 százalékát is elérhetik, noha igaz, a tagállamok között meglehetősen nagyok a különbségek. Az egyik véglet Írország, ahol a hazai össztermék 6 százalékát fordítják nyugdíjakra, a másik Olaszország, ahol 15 százalékos az arány.
A Fehér Könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg uniós átlagban a 65 éven felüliek jövedelme 94 százaléka a teljes lakosság átlagjövedelmének. És bár a közelmúltban végrehajtott reformok kísérletet tettek a nyugdíjak értékállóságának szavatolására, az esetek többségében a nyugdíjak csökkenni fognak ahhoz képest, amit az illető személyek aktív korukban kerestek.
Még több munkahely kell Európának
A dokumentum arra is kitér, hogy az úgynevezett demográfiai függőségi ráta (vagyis a 65 év felettieknek a 15-64 év közötti aktív keresőkhöz viszonyított aránya) a 2010-es 26 százalékról 2050-re 50 százalékra emelkedik. Ennél is kifejezőbb talán a gazdasági függőségi ráta, ami a munkanélküliek és a nyugdíjasok foglalkoztatottakhoz mért arányát fejezi ki. A Bizottság szerint amennyiben Európának el sikerül érni az EU2020 stratégiában megcélzott 75 százalékos foglalkoztatási szintet, ez a gazdasági függőségi ráta a jelenlegi 65 százalékról 2050-ben „csak” 79 százalékra emelkedik majd.
Ebből következik, hogy a foglalkoztatás növelésével, aminek a munkában töltött évek számának meghosszabbítása is részét képezi, majdnem semlegesíteni lehet a népesség elöregedésének hatásait.
A „könyvből” az is kiderül, hogy az elmúlt egy évtizedben jelentős mértékben, közel tíz százalékkal sikerült növelni a foglalkoztatás szintjét az 55-64 éves korosztályban (uniós szinten a 2001-es 37,5 százalékról 2010-re 46,3 százalékra). Ez ugyan jó eredmény, de a Bizottság szerint sokkal többre van szükség, mert a munkaerőpiaci részvétel még mindig túl alacsony a nyugdíjas kor küszöbére lépett korosztály körében.
Így nem lehet baj?
A nyugdíjrendszerek reformjára vonatkozó uniós prioritások nem változnak, ugyanazok, mint a 2011-es és a 2012-es éves növekedési jelentésben. Ezek a következők:
- a nyugdíjkort a várható élettartamhoz kell hozzáigazítani;
- le kell szűkíteni a tényleg csak indokolt esetekre a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét;
- tevékenyen ösztönözni kell a hosszabb munkában töltött, aktív időszakot az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megkönnyítésével, a munkahelyek és a munkakörnyezet megfelelő adaptációjával vagy az egészséges életmód terjesztése révén;
- a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárának egységesítése;
- és az úgynevezett kiegészítő nyugdíj-megtakarítások támogatása a nyugdíjjövedelmek növelése érdekében.
A Bizottságnál úgy vélik, hogy ha egy ország ezen elvek mentén újítja meg nyugdíjrendszerét, akkor azzal nagy lépést tesz a fenntartható nyugdíjrendszer elérése felé.
A dokumentum arra is kitér, hogy a válság aláhúzta a magán-nyugdíjrendszerek sebezhetőségét és szükségessé tette a szabályozói keretnek a felülvizsgálatát.
Kódex a magánnyugdíjpénztáraknak
A Fehér Könyv a tagállami munkaerőpiaci és egyéb rásegítő reformok ösztönzése és koordinálása mellett elsősorban ezen a területen lát a maga számára jogalkotói feladatokat. A beharangozott kezdeményezések között említi a munkahelyi nyugdíjintézményekről szóló uniós irányelv felülvizsgálatát; a harmadik pillérhez tartozó nyugdíjtermékek minőségének javítását és a fogyasztók jobb tájékoztatását célzó kezdeményezést; a második pillérbe (magánnyugdíjpénztárak) tartozó nyugdíjrendszerek jó gyakorlatáról szóló kódex kidolgozását; a nyugdíjak hordozhatóságáról szóló irányelvről a munka folytatását; és egy olyan uniós szintű szolgáltatás elindítását, aminek segítségével az emberek napra készen képben lehetnek arról, hogy mennyi nyugdíj jár nekik. A Bizottság ezen kívül a határokon átnyúló mobilitás útjában lévő adóakadályok ellen is hathatósan fel kíván lépni.
Címlapon
Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
Sajátos módszerrel próbálkozik Magyarországon az Organic Mission nevű multi-level-marketinggel foglalkozó cégcsoport, kozmetikumok és étrend-kiegészítők alapcsomagjai mellé az új belépőknek német cég által kibocsátott átváltoztatható kötvényeket és szingapúri opciós utalványokat kínál. Számos kérdés tisztázatlan, még az is, hogy milyen arányban, áron milyen értékű részvényekre cserélik majd a cserélendőket.
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
- Ezeket a lakásokat árulják 1 milliós négyzetméterenkénti áron
- Még mindig nem tudjuk, mi lesz a sok makói gázzal
- Sikerekhez is vezethet Magyarország különutas politikája
- Örülhet az EU, így szervezik át a MÁV-ot
- Bajban vannak a mezőgazdasági vállalatok
- Orbán: életveszélyes lenne az adósság növelése
- Tranzakciós illeték: a kormány megkapta a bankok módosító javaslatait
- Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
Még több Öngondoskodás
Utánajártunk...
- Állja a vihart a Masterplast, két év múlva felpöröghet az ukrán és a román piac is
- Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Hegedüs Éva: az IMF-megállapodás lejjebb viheti a hitelkamatokat is
- A pánik rossz tanácsadó - így spekulálnak forintra a hazai kisbefektetők
- A kormányátalakítás nyertese: most jöhet el Varga Mihály ideje
- Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
- Egyre drágább a magyar föld: hányat lép a ló?
- Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
- Aki nem kér, az ne is adjon mentőcsomagot a bankoknak
- Hat módszerrel a forint mellett, hat módszerrel a forint ellen spekulálhatsz
- Gyorsul a magyar emigráció? - 57 százalékkal több munkavállaló Ausztriában
- Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék
- Már Brüsszel is unta ezt a huzavonát
- Sarkadi-Szabó Kornél a válságról: rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?
- Új telekomadó? Így úszhatod meg teljesen a telefonszámla-fizetést
- Magyaroknak nem szabad a jegyzésben Facebook-részvényt vásárolni?
- Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve
- A magyarok imádják a részvénykibocsátásokat - így lehet Facebook-ot jegyezni
- Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?
- A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán
- Kiért izguljunk jobban? Az olaszok vagy a spanyolok lesznek előbb "görögök"?
- Ennyibe kerülne neked az IMF-megállapodás elmaradása
- Újra mozgolódik a pénz a piacokon - nekünk is juthat belőle? (Interjú)
- Végre olcsóbb lett az élelmiszer: alacsonyabb árakat tojt a húsvéti nyúl
- Pleschinger: Vért és verejtéket izzadunk, hogy megállapodjunk az IMF-fel
- Az állam és a külföldiek nyertek, a lakosság pedig bukott a részvényeken
- Itt vannak a végleges adatok: a tagok negyede otthagyta a pénztárát
- Pénztártagok nyugdíja: most akkor 75 vagy 100%? Vagy 76%?
- Ennyit veszítesz, ha meguntad a régi kötvényeidet
- Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált
- Amiről a hazai statisztika nem akar tudni: kitántorgott félmillió emberünk
- Felemás munkanélküliség: ez történik, ha emelkedik a minimálbér
- Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal
- Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!
- A nagy tömegek nem nyertek az egykulcsos, arányos adóval
- 14+3 féle forintlekötés legalább nyolc százalékos kamattal
- Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának időszaka
- Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán
- A piacon sokszor hajlandó elhinni valamit az ember, csak legyen mögötte stop-loss - interjú
- Zuhanó kőként esik a Fotex – így járt, aki hosszú távon megtartotta
- Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét
- Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?
- Már három évre is van 9,5 százalékos kezdőkamat az államnál
- Bezárták a Worldspreads brókercéget, magyarok is érintettek
- Drámai helyzet: minden ötödik fiatal európai munkanélküli
- Ennyi eurót és dollárt tett félre a lakosság februárban
- Ennyi osztalékot fizethet a Mol, az OTP és ennyi lehet a hozamuk
- 5000 forintos tagdíjat és adományt is vár az OTP magánpénztára
- Nyugdíjreform: nem kapkod a szaktárca, egyre nő a bizonytalanság
- A Templeton kiszórta magyar részvényeinek mintegy harmadát
- A háziasszonyok és az OTP-részvény: így tőzsdéznek a magyar nők
- A Te megtakarított pénzedre van vajon biztosítás?
- Lasszóval kell fogni a BUX-indexbe való részvényeket
- Új frontot nyitott az FHB évi 10,5 százalékos kamattal
- Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?
- Változott a terv: itt vannak az új állami kamattámogatású hitelek!
- Fordulópont a nyugdíjrendszerben: elég lesz, amit az állam ad?
- Lőttek a 0 forintos számlacsomagoknak?
- Ha nem írjuk meg, az AXA magánpénztára nem is tudja meg, hogy feljelentették?
- A Déliből Gödöllőre átszállás nélkül: magasvasútban gondolkozik a BKK
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Új láthatósági mellényt kapnak a NAV dolgozói
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
- Rogán áfát csökkentene - itt a javaslat
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
Állásajánlatok
- Manager - Trader - TTINTERCONSULT Kft.
- FINANCIAL POSITIONS (SSC, with Fluent English knowledge) - PBS International Kft.
- Fin & Admin Business Analyst (Spanish or Portuguese speaker or both) - PBS International Kft.
- Szenior pénzügyi és adózási munkatárs - Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.
- Collateral Surveyor - PBS International Kft.
Wo bist du Nicolas?
- Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Feje tetejére állt a német politika, Merkel nagyot veszített
- Merkel magánya: Obamával fújnak egy követ a franciák
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Jön a "geuró"? - Újabb javaslat a görögöknek
- Kamat nélkül is viszik a német államkötvényeket - furcsa helyzetbe került Merkel
Legfrissebb híreink
- A fulldokló magyar bankszektor nem tud a növekedés támasza lenni
- Elárverezik a Mag Ingatlanalap objektumait, mi marad a nyugdíjkasszának?
- Nyugatra menekül a magyar építőipar
- Sikerekhez is vezethet Magyarország különutas politikája
- Tovább hízik a Bankia mentőcsomagja, felfüggesztették a bankpapírokat
- Kibocsátási ára alá zuhant a Fotex
- Optimisták a német fogyasztók
- Nem erősödött a forint: jövő héten áremelés lehet a kutakon








