A három éven belül alakult biztosítóknak nem kell különadót fizetniük, a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének azonban igen, a befektetési vállalkozóknak pedig fele annyit, mint eredetileg tervezték, ha a parlament elfogadja Rogán Antal (Fidesz) módosító indítványait

A három éven belül alakult biztosítóknak nem kell különadót fizetniük, a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének azonban igen, a befektetési vállalkozóknak pedig fele annyit, mint eredetileg tervezték, ha a parlament elfogadja Rogán Antal (Fidesz) módosító indítványait.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke úgy módosítaná a bankadót is tartalmazó törvényjavaslatot, hogy a különadó számítási alapjában e vállalkozásoknál a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításait is figyelembe lehessen venni. A módosítás hatására a befektetési vállalkozások várható adófizetési kötelezettsége 2,2 milliárd forintról 1,1 milliárd forintra csökken.
   
A biztosítóknál Rogán Antal szerint figyelembe kell venni, hogy az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az induló időszakukban, rendszerint 5-8 évig veszteségesek, működésük folyamatos tőkebevonást igényel. Ennek megfelelően a különadó ellehetetlenítené az új biztosítók alapítását, illetve az induló biztosítók működését, ezzel csökkentené a piaci verseny hatékonyságát, így hátrányosan érintené az ügyfelek érdekeit.
   
Ezért a törvényjavaslatba bekerülne, hogy a törvény nem  vonatkozik a tevékenységi engedélyt első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítókra és a nem jelentős biztosító egyesületekre. Egy másik változtatás a különadóval terhelt körbe bevonná a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepét is.

A különadó mértékét Rogán Antal a törvényjavaslatban szereplő 5,2 helyett 5,9 százalékban állapítaná meg, amit úgy indokol, hogy a módosító javaslat a biztosítók esetében pontosítja a különadó számítási alapját.


LMP: a Fidesz-kormány felrúgja a versenysemlegességet

Az MSZP szerint a kormány különbséget akar tenni bank és bank, biztosító és biztosító között azzal, hogy módosítaná a banktörvény tervezetét, amellyel valakiket egyértelmű előnyben akar részesíteni. Tukacs István, a párt országgyűlési képviselője szerdán az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: nem tudnak másra, csak egy Lex Járaira gondolni. Hozzátette: a kormány a hangzatos jelszavak ellenére a saját oligarcháival nem kíván leszámolni. Az MSZP azt kéri a Fidesztől, hogy vonja vissza a módosító indítványt.

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a Fidesz-kormány felrúgja a versenysemlegességet, ha úgy módosítja a bankadó tervezett szövegét, hogy a 2007. július 1-je után engedélyt szerzett és a nem jelentős biztosítókra ne vonatkozzon a törvény. Schreiring Gábor képviselő szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli, hogy sajtóértesülések szerint a javaslat mindössze néhány biztosítótársaságot érinthet, melyek közül az egyik feltűnően szoros kapcsolatban van a kormányzó Fidesszel. A jelenleg Járai Zsigmond fb-elnök nevével fémjelzett, volt- és jelenlegi fideszes miniszterek és főtanácsadók által indított CIG Pannónia Életbiztosító ilyen egyértelmű kivonása a bankadó alól súlyosan aggályos.
   
A Lehet Más a Politika - a közlemény szerint - elítél bármilyen olyan kormányzati szándékot és döntést, amely első- és másodosztályú állampolgárokra és cégekre osztja Magyarországot. A párt szerint nem elfogadható a versenysemlegesség ilyen nyílt felrúgása: ha a Fidesz a számos kritika ellenére eltökélt a bankadó egyoldalú bevezetése tekintetében, annak vonatkoznia kell minden olyan cégre, amely a magyar piacon közvetít pénzügyi termékeket.
   
Közlése szerint, "ha Orbán Viktor komolyan gondolja, amit ma mondott, hogy kormányzása idején nincs lopás, nincs hatalmaskodás" akkor még a mai napon visszavonatja ezt a felháborító módosító indítványt. Ez ugyanis nem más, mint az eddigi vörös színű mutyizás és korrupció továbbélése narancssárga színekben" - fogalmazott Schreiring Gábor. Az LMP álláspontja szerint a legjobb megoldást nem egy egyszeri sarc bevezetése, hanem egy átfogó járulékcsökkentés, és az ennek bevételeket teremtő ökopolitikai adóreform lehet.

MTI