Csaba László szerint az IMF a sírásó szerepét tölti be mindig, ez Magyarország esetében annyit jelent, hogy búcsút inthetünk a matolcsyzmusnak. A közgazdász szerint 2011 nyarán eszméltek a piacok, hogy a kormányok valójában nem tesznek semmit az adósságok leépítéséért, ekkor indultak el azok a folyamatok, ami miatt az IMF-hez kell fordulnunk. A közgazdász szerint nem okos dolog kiejteni a szánkon azt a szót, hogy "csőd". A CEU tanára minderről hétfő este, a Corvinus Egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen beszélt.
Az IMF nem világkormány, egy kormányközi szervezet, mely a fizetési mérleghiánnyal küzdő országoknak nyújt külső pénzügyi segítséget. Az IMF egy sírásó, az előző gazdaságpolitika sírjának megásásához járul hozzá. Nem lehet rajta számon kérni, hogy "miért nem járul hozzá a népesedéshez", az nem a "sírásó" dolga. Egyetlen dolga van, hogy kevés legyen az ügyfele - mondta bevezetőjében Csaba László a Corvinus Egyetemen.
A válság előtt a Valutaalap közel volt a megszüntetéshez is, azóta bebizonyosodott, hogy szükség van rá, 2008-ban például akkora pénzeket volt képes megmozgatni, amire az EU sem volt képes - mondta a CEU professzora.
2011-ben eszmélt a piac: a kormányok nem voltak őszinték
2008-ban azt gondoltuk, közel a válság vége, Magyarország finanszírozható a piacról, a kamatszintek lecsökkennek - mondta Csaba. Az IMF-fel csak annyi dolgunk lett volna, hogy tartsuk a kapcsolatot az alappal az előző szerződésünk miatt, és a IV. cikkely szerinti konzultációban részt vegyünk. Nem így lett, az optimizmus ok nélküli volt. 2011 júniusában a piacok rájöttek, hogy "a kormányok megvezették őket". A különböző nemzeti kormányok ugyanis nem akartak erősen tenni az adósság lecsökkentése ellen, a piac viszont racionális szereplőkből áll. Az Egyesült Államok például folyamatosan a likviditás hiányára hivatkozik és nyomja a pénzt a gazdaságba mind monetáris mind fiskális oldalról - holott valójában hitelezési kedv nincs. Hasonló a helyzet Európában is - magyarázta Csaba László.
Növekedési problémák jelentkeztek a világgazdaságban, Kínától az USA-ig. Látszik, hogy nagy a bizonytalanság, így újra beállt az a görcsös állapot, miszerint a piacon van ugyan pénz, de a hitelezési aktivitás nagyon alacsony - mondta Csaba László. 2011 őszére nagyon kiszolgáltatottak lettek azok az országok, melyek főleg külső forrásból adósodtak el, így járt Magyarország is. Csaba László szerint ekkora már a gazdasági fundamentumok nem annyira, inkább az adósságszerkezet volt a meghatározó tényező.
Magyarország ugyan "csak" a GDP 80%-ában adósodott el, de adóssága több mint 50%-a külföldi kézben van. Ezzel szemben Olaszországgal szemben a piac sokkal türelmesebb volt, az olasz államadósság a GDP arányában a 100%-hoz közelít, de 80%-a belföldi kézben van, vagyis Olaszország kevésbé kiszolgáltatott, mint mi.
Meg kell győznünk a partnereinket - de ehhez cselekedni is kell 
Magyarországnak meg kell győznie a partnereit, hogy komolyan vehető üzleti partner. Igazodnunk kell a megváltozott körülményekhez. Csaba László szerint nem gond, hogy egy IMF-megállapodással a kormány megpróbálja lenyomni a kamatszinteket - ez a realitásokhoz való igazodás. "Nem kell megvárni, hogy a fejünkre dőljön a ház, mint a Gyurcsány-kormány idején" - mondta a közgazdász.
"A világos gazdaságpolitika Olaszországban is lenyomta a kamatszinteket, jó lehetőség, hogy Magyarország is támaszkodhat az IMF és az EU szakértelmére és tapasztalataira. Nem azt mondom, hogy náluk van a bölcsek köve, de fontos tapasztalatokat oszthatnak meg velünk" - így a szakértő. László Csaba egyetért azzal a vélekedéssel, hogy nem az a fontos, hogy egy államnak mennyi pénzre van szüksége, hanem az számít, hogy vissza tud-e térni a magánpiacokra és ott utd-e maradni. Ehhez fontos a hitelesség, amit a kormány a cselekedeteiben tud megalapozni és a kommunikáción keresztül erősítheti a róla kialakított képet. Nem elég tehát mondani, hogy reformokat hajt végre a kabinet, neki kell vágni a munkának - azt pedig el kell tudni "adni". Fontos, hogy az üzleti partnerek megértsék azt az üzenetet, amit a kormány a gazdaságpolitikáján keresztül megjelenít, hogy a kommunikáció egy irányba mutasson - magyarázta a professzor.
Ki se ejtsük a szánkon, azt hogy csőd
"A csőddel való játék, a tűzzel való játék" - vallja Csaba László. Gondoljunk bele, egy csőd a cégek esetében is komoly megrázkódtatás, még ha egy csődbe vitt cég egy újba menekítve meg is menekülhet, sikerül konszolidálni - a beszálítók, a munkavállalók biztosan megérzik az átalakítást. Ugyanígy van ez az államok esetében, csak hatványozottan. Pusztító egy államcsőd, főleg a társadalom alsó harmadát érinti - ennek a lehetőségéről csak beszélni is nagyon káros, meg kell szüntetni ez erről való diskurzust a nyilvánosságban - érvelt a közgazdász.
Mit várhat az IMF? Leginkább egy 2013-14-re írt üzleti tervet - válaszolt a kérdésre a közgazdász. "De ilyen üzleti terve magyar kormánynak nincs egyelőre. Számok és tervek - ezt nagyon szeretik, nemcsak az IMF-nél, de a piacok is. Ennek hatására lemehetnek a kamatszintek". Az IMF-fel való megállapodásról még annyit mondott, "a legjobb hitel, amit nem kell lehívni".
Kapcsolódó cikkek
-
Bank
Rászállt a britekre az IMF
2012. május 22., 14:04
A brit gazdaságra egyre több veszély leselkedik, ezek közül a legnagyobb az adósságválság. Az IMF ezért figyelmeztette a brit jegybankot, hogy további mennyiségi enyhítéssel, vagy kamatvágással vegye elejét az újabb lejtmenetnek. A Nemzetközi Valutaalap szerint ha ez nem jön be, akkor a kormánynak újra kell gondolnia a gazdaságpolitikáját.
-
Makro
Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
2012. május 08., 14:11
A gazdasági növekedés felpumpálásával, a gazdaságba öntött temérdek pénzzel Európa elinflálhatja az adósságot, mely nyakig borítja. De ne feledjük, nem sokban különbözik ez az adósság elengedésétől: pedig márciusban még az IMF és az Európai Bizottság is azt mondta Görögország egyedi eset. Hollande boríthatja a fiskális szigort: Magyarország örülhet?
-
Makro
Franco Frattini: alacsony adókulcsok és hitelbőség kell
2012. május 07., 13:04
Franco Frattini, volt olasz külügyminiszter mai, budapesti előadásában elmondta, hogy nem csak gazdasági, de politikai válság is zajlik jelenleg Európában. Hozzátette, hogy a tegnapi - többek között francia és görög - választások az egész unióra nézve nagy jelentőséggel bírnak. Frattini kiemelte, hogy a hosszadalmas tárgyalások és a megkésett reakciók spekulációs támadásoknak tették ki a görög állampolgárokat, akik nemtetszésüket a tegnapi választásokon nyilvánították ki.
Címlapon
Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
Sajátos módszerrel próbálkozik Magyarországon az Organic Mission nevű multi-level-marketinggel foglalkozó cégcsoport, kozmetikumok és étrend-kiegészítők alapcsomagjai mellé az új belépőknek német cég által kibocsátott átváltoztatható kötvényeket és szingapúri opciós utalványokat kínál. Számos kérdés tisztázatlan, még az is, hogy milyen arányban, áron milyen értékű részvényekre cserélik majd a cserélendőket.
Wo bist du Nicolas?
- Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Feje tetejére állt a német politika, Merkel nagyot veszített
- Merkel magánya: Obamával fújnak egy követ a franciák
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Jön a "geuró"? - Újabb javaslat a görögöknek
- Kamat nélkül is viszik a német államkötvényeket - furcsa helyzetbe került Merkel
Legfrissebb híreink
- Nyugatra menekül a magyar építőipar
- Sikerekhez is vezethet Magyarország különutas politikája
- Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
- Tovább hízik a Bankia mentőcsomagja, felfüggesztették a bankpapírokat
- Kibocsátási ára alá zuhant a Fotex
- Optimisták a német fogyasztók
- Nem erősödött a forint: jövő héten áremelés lehet a kutakon
- Bajban vannak a mezőgazdasági vállalatok
- A Concorde jegyezte le az összes Masterplast-részvényt
- A vártnál is mélyebb a brit receszió
- A dollár szárnyalása nem sok esélyt ad az aranynak
- Több tízmilliós kár maradt a vihar után
- Orbán: életveszélyes lenne az adósság növelése
- Ismét 300 forint fölé kúszott ez euró
- Tranzakciós illeték: a kormány megkapta a bankok módosító javaslatait
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
- A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt
- Stabilan 299 forint körül maradt délután az euró
- Külföldi működő tőke nélkül nem tudtunk volna így növekedni
- Ezeket a lakásokat árulják 1 milliós négyzetméterenkénti áron
- Rekordszámú turista ment Ausztriába a télen
- A nők diszkriminációja ellen foglalt állást az Európai Parlament
- Még mindig nem tudjuk, mi lesz a sok makói gázzal
- Szakadatlan gyarapszanak a magánvagyonok Németországban
- Tovább drágul a horvát nyaralás
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
- Ezeket a lakásokat árulják 1 milliós négyzetméterenkénti áron
- Még mindig nem tudjuk, mi lesz a sok makói gázzal
- Örülhet az EU, így szervezik át a MÁV-ot
- Bajban vannak a mezőgazdasági vállalatok
- Sikerekhez is vezethet Magyarország különutas politikája
- Orbán: életveszélyes lenne az adósság növelése
- Tranzakciós illeték: a kormány megkapta a bankok módosító javaslatait
- Kockázatok és mellékhatások: kapszulák mellé kötvényt, részvényt adnak el
Még több Makro
_PH_2_oszlopos_leftlead_fill_124x80.jpg)
Utánajártunk...
- Állja a vihart a Masterplast, két év múlva felpöröghet az ukrán és a román piac is
- Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Hegedüs Éva: az IMF-megállapodás lejjebb viheti a hitelkamatokat is
- A pánik rossz tanácsadó - így spekulálnak forintra a hazai kisbefektetők
- A kormányátalakítás nyertese: most jöhet el Varga Mihály ideje
- Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
- Egyre drágább a magyar föld: hányat lép a ló?
- Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
- Aki nem kér, az ne is adjon mentőcsomagot a bankoknak
- Hat módszerrel a forint mellett, hat módszerrel a forint ellen spekulálhatsz
- Gyorsul a magyar emigráció? - 57 százalékkal több munkavállaló Ausztriában
- Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék
- Már Brüsszel is unta ezt a huzavonát
- Sarkadi-Szabó Kornél a válságról: rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?
- Új telekomadó? Így úszhatod meg teljesen a telefonszámla-fizetést
- Magyaroknak nem szabad a jegyzésben Facebook-részvényt vásárolni?
- Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve
- A magyarok imádják a részvénykibocsátásokat - így lehet Facebook-ot jegyezni
- Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?
- A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán
- Kiért izguljunk jobban? Az olaszok vagy a spanyolok lesznek előbb "görögök"?
- Ennyibe kerülne neked az IMF-megállapodás elmaradása
- Újra mozgolódik a pénz a piacokon - nekünk is juthat belőle? (Interjú)
- Végre olcsóbb lett az élelmiszer: alacsonyabb árakat tojt a húsvéti nyúl
- Pleschinger: Vért és verejtéket izzadunk, hogy megállapodjunk az IMF-fel
- Az állam és a külföldiek nyertek, a lakosság pedig bukott a részvényeken
- Itt vannak a végleges adatok: a tagok negyede otthagyta a pénztárát
- Pénztártagok nyugdíja: most akkor 75 vagy 100%? Vagy 76%?
- Ennyit veszítesz, ha meguntad a régi kötvényeidet
- Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált
- Amiről a hazai statisztika nem akar tudni: kitántorgott félmillió emberünk
- Felemás munkanélküliség: ez történik, ha emelkedik a minimálbér
- Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal
- Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!
- A nagy tömegek nem nyertek az egykulcsos, arányos adóval
- 14+3 féle forintlekötés legalább nyolc százalékos kamattal
- Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának időszaka
- Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán
- A piacon sokszor hajlandó elhinni valamit az ember, csak legyen mögötte stop-loss - interjú
- Zuhanó kőként esik a Fotex – így járt, aki hosszú távon megtartotta
- Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét
- Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?
- Már három évre is van 9,5 százalékos kezdőkamat az államnál
- Bezárták a Worldspreads brókercéget, magyarok is érintettek
- Drámai helyzet: minden ötödik fiatal európai munkanélküli
- Ennyi eurót és dollárt tett félre a lakosság februárban
- Ennyi osztalékot fizethet a Mol, az OTP és ennyi lehet a hozamuk
- 5000 forintos tagdíjat és adományt is vár az OTP magánpénztára
- Nyugdíjreform: nem kapkod a szaktárca, egyre nő a bizonytalanság
- A Templeton kiszórta magyar részvényeinek mintegy harmadát
- A háziasszonyok és az OTP-részvény: így tőzsdéznek a magyar nők
- A Te megtakarított pénzedre van vajon biztosítás?
- Lasszóval kell fogni a BUX-indexbe való részvényeket
- Új frontot nyitott az FHB évi 10,5 százalékos kamattal
- Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?
- Változott a terv: itt vannak az új állami kamattámogatású hitelek!
- Fordulópont a nyugdíjrendszerben: elég lesz, amit az állam ad?
- Lőttek a 0 forintos számlacsomagoknak?
- Ha nem írjuk meg, az AXA magánpénztára nem is tudja meg, hogy feljelentették?
- A Déliből Gödöllőre átszállás nélkül: magasvasútban gondolkozik a BKK
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Új láthatósági mellényt kapnak a NAV dolgozói
- Demján szerint nem kell nekünk euró - hozzá kell nyúlni az IMF-pénzhez
- Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?
- Rogán áfát csökkentene - itt a javaslat
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
Állásajánlatok
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
- Gyengélkedik az euró: eljött a dollár ideje?
- Örülhet az EU, így szervezik át a MÁV-ot
- Mérgesek a Facebook-befektetők, beperlik Zuckerberget és a bankokat
- Rekord: Minden második fiatal magyar felnőtt külföldre szeretne menni
- Kétéves mélyponton az euró, nagyot esett a BUX, a forint, az OTP
- A nők diszkriminációja ellen foglalt állást az Európai Parlament
- Elszállt a Budapest Airport aranyat tojó tyúkja
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük
Kedves Citrom! A mindenkori magyar vezetők lábhoz lettek rendelve és csak a forgatókönyv szerint vezethették az országot. Ellenkező esetben életüket kockáztatták. Így történt ez a rendszerváltás idején is. Nyugatnak piac kellett. Ennek szellemében jártak el a vezetők. Most, amikor már tönkrement az ország, akkor ugyanazok az emberek, akik annak idején a vezetőket lábhoz rendelték, most egyensúly hiányra való hivatkozással ajánlásokat akarnak elfogadtatni és kiigazításokat végrehajtatni, és ezt oly módon, mintha ez a mi vezetőink fejéből pattanna ki, mert nem illeszkedünk megfelelően az Európai Unió országainak gazdasági közösségébe és gyengítjük azt. Vegyünk egy példát. Ha egy osztály minden (és itt a minden szón van a hangsúly) tanulója rosszul teljesít, akkor nem a tanulókban van a hiba, hanem a módszerben, amelyet a tanár alkalmaz a tudás átadása során. Az országok fanyalogva, de többé kevésbé végrehajtották az Európai Unió által előírt változásokat. Az én meglátásom az, hogy az Európai Unió ötlete elhamarkodott lépés volt a politikusok részéről. Még nem nőttek fel a feladatukhoz. Képtelenek az unió országait harmonizálni és egységessé tenni. Ahogy látom nem is szeretnék, csak a zavarosban halásznak, hogy még életükben biztos állásuk, fizetésük legyen és a többi meg nem érdekes. Az IMF-nek a kezébe adtuk a lapátot az Európai Unió segítségével és így lett a sírásónk.
Érdekes megfigyelni, hogy mi ásta meg Görögország sírját?
"Fokasz Nikosz Az Estében azt mondta: a diktatúra után, ’74 környékén a GDP arányos államadósság 22 százalék körül mozgott és ’93-ban érte el a GDP 100 százalékát, függetlenül attól, hogy milyen kormány volt."
Vagyis a megdöntött diktatúra alatt még csak 22%-os volt az államadósság, és a hatalmas"Demokrácia" mindent tönkre tett! Ezt lehet ostoba, vagy sanda demokráciának nevezni. Mi is történt a "demokráciában?
"Pogátsa Zoltán arról számolt be, hogy a ’80-as években az egységes piacon a görög ipar megszűnt, és amikor az eurózónába belépett Görögország, akkor Németországból és északról vettek termékeket a görögök, mert nem volt hazai ipar, és Görögország elenyésző mennyiséget tud csupán exportálni. "
Vagyis a "Demokrácia" felszámolta, tönkretette a maradék görög ipart. Nálunk mi is történt 1990-ben a diktatúra felszámolása után? Felszámolták , tönkretették a magyar ipart és mezőgazdaságot, és csodálkozunk, hogy 10 év késéssel követjük a görög példát az adósságválságban.
Görögországban elindul a drasztikus megszorítások hulláma Negyedével csökken pl. a minimálbér), de ettől lesz e görög ipar, görög mezőgazdaság? Vagy csak görög leépülés lesz? Ebben is követjük a görögöket a teljes megsemmisülésig? Vagy ráébred végre valaki, hogy egy eladósodott országot nem lehet csenevész bérmunkából talpon tartani, meg kell végre teremteni a hazai ipart és mezőgazdaságot, vagy lehúzhatjuk a "rolót".
Vajon követjük ebben is a görögöket?
A sírásó a Rákosi és a Kádár rendszer politikai "elitje" volt, akik a hatalmukat átmentve 1990-től még hevesebben ásták a sírt, miközben a nyugat teletömte a zsebüket a magyar közvagyonból a sírásás jutalmaként.
Az IMF csak belelöki a klientúrát a kiásott sírba. A sírásást sose az IMF kezdi, hacsak nincs összefonódás Magyarország tervszerű kifosztói és az IMF vezetői között.