A külföldre utazó magyarok harmada köt biztosítást, kevesen gondolnak bele a síszezonban, hogy alapvetően nem egy "lazulós" nyári vakációra indulnak ilyenkor. A sípályán nagyobb ez esélye, hogy valami bajunk esik, akár más hibájából, akár önhibánkból - sokszor fordul elő, hogy egy második fél kárát is meg kell fizetnünk.
A síszezon beköszöntével a magyar utazók közül egyre többen töltik külföldön szabadságukat a téli sportoknak hódolva, sőt ebben az időszakban, az iskolákban már külön síszünetet is tartanak. Az amúgy sem veszélytelen téli sportok baleset-veszélyességét fokozza, hogy a kezdő síelők sok esetben nincsenek tisztában a téli sportágakra vonatkozó alapvető szabályokkal. A magyarok éves szinten 15-16 milliószor lépik át a határt, de a statisztikai adatok alapján csak minden harmadik ember köt utasbiztosítást. A folyamatos figyelmeztetések ellenére még mindig kevesen biztosítják magukat síszabadságuk idejére, holott egy külföldön elszenvedett sérülés ellátása komoly költségeket jelenthet.
Habár a síszezon a legtöbb helyen már decemberben elkezdődött, a téli sportok magyar szerelmesei leginkább február és március hónapban csatolják fel léceiket. Ugyan az országhatáron belül korlátozottak a lehetőségek, de európai szemmel nézve szerencsés helyzetben vannak a magyar síelők, hiszen két szomszédos országban is – Ausztria és Szlovákia – kiváló minőségű pályákkal várják a sportág kedvelőit, de egyre többen választanak ezeknél távolabbi úticélt téli pihenésükhöz, és keresik fel Szlovénia, Olaszország vagy Franciaország sípályáit.

A síelők száma pár éven belül megtízszereződött Európa sípályáin. Mindazok, akik a téli sportok valamelyikét már jó ideje és rendszeresen űzik, jól tudják, hogy a pályák legtöbbjén írott vagy íratlan szabályokat kell betartaniuk minden síelő biztonsága érdekében. A sí és a snowboard növekvő népszerűségének köszönhetően azonban egyre több kezdő és alkalmi sportoló jelenik meg a jól ismert lesikló pályákon, tájékozatlanságukkal és gyakorlatlanságukkal növelve a balesetek bekövetkeztének valószínűségét.
Ha síszabadságra indulunk jó, ha figyelembe vesszük azt, hogy a nyári lazulós programoktól eltérően ezúttal egy nem veszélytelen sporttevékenységre készülünk, ami növeli egy baleset bekövetkeztének kockázati tényezőit. Ha kezdőként indulunk síelni, vagy snowboardozni, biztonságunk érdekében tekintsük át a Nemzetközi Sí Szövetség által kihirdetett 10 pontos szabályzatot is (FIS 10 pontja), ami a biztonságos síelés minden pályán érvényes előírása is egyben, ez az úgynevezett SÍ KRESZ – mondta el Varsányi László az AXA Biztosító Zrt. termékstratégiai igazgatója.
Hozzátette, a felelősségbiztosítás nálunk főleg csak az autóvezetésben jelenik meg, de a szomszédos országokban már a SÍ KRESZ-ben is érvényesítik azt az elvet, miszerint anyagiakban is vállalnunk kell annak következményeit, ha netán mi okozunk balesetet.
Egy síbalesetnél számolnunk kell azzal is, hogy a balesetet szenvedett mentése és ellátása a domborzati és időjárási viszonyok miatt akadályokba ütközhet. Amennyiben rendelkezünk síbiztosítással, a speciális mentés költségeit a biztosító a biztosítási csomagtól függően fedezheti.
Egy légi mentés 2000-3000 euróba is kerülhet, de a tavalyi év során az AXA Biztosító Zrt. 4200 eurós költségű mentést is térített - tudtuk meg a biztosítótól. Az utasbiztosítások nyújtotta lehetőségeken (pl. poggyászkár) túl a feltételekben megjelölt összeghatárig egy síbiztosítás speciális esetekre is fedezetet nyújt, például ha síbalesetünk következtében megrongáljuk a védőruházatunkat, vagy nem tudjuk felhasználni a borsos áron megvásárolt síbérletünket.
Egy síbaleset anyagi vonzata természetesen a sérülés mértékétől, a baleset jellegétől is nagyban függ, de adataink szerint átlagosan 70 ezer forintot kisebb sérülések – orvosi vizit és ellátás, gyógyszerek - alkalmával is ki kell fizetni - tette hozzá Varsányi László. Éppen ezért különösen fontos, hogy biztosításunk a mentési költségektől kezdve, a sífelszerelésünket ért károkon keresztül egészen a harmadik félnek okozott károkig mindenre megoldást kínáljon.
Címlapon
A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt
Az első negyedévben jelentősen, 53,7 százalékkal emelkedett a PSZÁF-hoz érkezett fogyasztói kérelmek száma és az ügyfélszolgálati megkeresések száma is a tavalyi első negyedévhez képest - derül ki a felügyelet első negyedévi fogyasztóvédelmi jelentéséből. Még úgy is magas a számuk, ha figyelembe vesszük a végtörlesztést.
Kiemelt szakértő
- Elszállt a Budapest Airport aranyat tojó tyúkja
- Ezeket a lakásokat árulják 1 milliós négyzetméterenkénti áron
- Még mindig nem tudjuk, mi lesz a sok makói gázzal
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Új láthatósági mellényt kapnak a NAV dolgozói
- Örülhet az EU, így szervezik át a MÁV-ot
- A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt
- Mérgesek a Facebook-befektetők, beperlik Zuckerberget és a bankokat
- Milliárdos ingatlanberuházásba kezd a Leier
Még több Biztosítás
Utánajártunk...
- Állja a vihart a Masterplast, két év múlva felpöröghet az ukrán és a román piac is
- Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Hegedüs Éva: az IMF-megállapodás lejjebb viheti a hitelkamatokat is
- A pánik rossz tanácsadó - így spekulálnak forintra a hazai kisbefektetők
- A kormányátalakítás nyertese: most jöhet el Varga Mihály ideje
- Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
- Egyre drágább a magyar föld: hányat lép a ló?
- Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
- Aki nem kér, az ne is adjon mentőcsomagot a bankoknak
- Hat módszerrel a forint mellett, hat módszerrel a forint ellen spekulálhatsz
- Gyorsul a magyar emigráció? - 57 százalékkal több munkavállaló Ausztriában
- Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék
- Már Brüsszel is unta ezt a huzavonát
- Sarkadi-Szabó Kornél a válságról: rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?
- Új telekomadó? Így úszhatod meg teljesen a telefonszámla-fizetést
- Magyaroknak nem szabad a jegyzésben Facebook-részvényt vásárolni?
- Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve
- A magyarok imádják a részvénykibocsátásokat - így lehet Facebook-ot jegyezni
- Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?
- A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán
- Kiért izguljunk jobban? Az olaszok vagy a spanyolok lesznek előbb "görögök"?
- Ennyibe kerülne neked az IMF-megállapodás elmaradása
- Újra mozgolódik a pénz a piacokon - nekünk is juthat belőle? (Interjú)
- Végre olcsóbb lett az élelmiszer: alacsonyabb árakat tojt a húsvéti nyúl
- Pleschinger: Vért és verejtéket izzadunk, hogy megállapodjunk az IMF-fel
- Az állam és a külföldiek nyertek, a lakosság pedig bukott a részvényeken
- Itt vannak a végleges adatok: a tagok negyede otthagyta a pénztárát
- Pénztártagok nyugdíja: most akkor 75 vagy 100%? Vagy 76%?
- Ennyit veszítesz, ha meguntad a régi kötvényeidet
- Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált
- Amiről a hazai statisztika nem akar tudni: kitántorgott félmillió emberünk
- Felemás munkanélküliség: ez történik, ha emelkedik a minimálbér
- Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal
- Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!
- A nagy tömegek nem nyertek az egykulcsos, arányos adóval
- 14+3 féle forintlekötés legalább nyolc százalékos kamattal
- Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának időszaka
- Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán
- A piacon sokszor hajlandó elhinni valamit az ember, csak legyen mögötte stop-loss - interjú
- Zuhanó kőként esik a Fotex – így járt, aki hosszú távon megtartotta
- Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét
- Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?
- Már három évre is van 9,5 százalékos kezdőkamat az államnál
- Bezárták a Worldspreads brókercéget, magyarok is érintettek
- Drámai helyzet: minden ötödik fiatal európai munkanélküli
- Ennyi eurót és dollárt tett félre a lakosság februárban
- Ennyi osztalékot fizethet a Mol, az OTP és ennyi lehet a hozamuk
- 5000 forintos tagdíjat és adományt is vár az OTP magánpénztára
- Nyugdíjreform: nem kapkod a szaktárca, egyre nő a bizonytalanság
- A Templeton kiszórta magyar részvényeinek mintegy harmadát
- A háziasszonyok és az OTP-részvény: így tőzsdéznek a magyar nők
- A Te megtakarított pénzedre van vajon biztosítás?
- Lasszóval kell fogni a BUX-indexbe való részvényeket
- Új frontot nyitott az FHB évi 10,5 százalékos kamattal
- Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?
- Változott a terv: itt vannak az új állami kamattámogatású hitelek!
- Fordulópont a nyugdíjrendszerben: elég lesz, amit az állam ad?
- Lőttek a 0 forintos számlacsomagoknak?
- Ha nem írjuk meg, az AXA magánpénztára nem is tudja meg, hogy feljelentették?
- A Déliből Gödöllőre átszállás nélkül: magasvasútban gondolkozik a BKK
- Másfél-kétmillió ember is rosszabbul fog élni a következő években? (videó)
- Demján szerint nem kell nekünk euró - hozzá kell nyúlni az IMF-pénzhez
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
- Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
Állásajánlatok
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
- Exkluzív: állami vállalatokat csábítana a tőzsdére az új vezérigazgató (interjú)
- Gyengélkedik az euró: eljött a dollár ideje?
- Ügyvédeket kapott csaláson a NAV
- Örülhet az EU, így szervezik át a MÁV-ot
- Földre szállt pénzek: meg kell dolgozni a magas hozamért (videó)
- Mérgesek a Facebook-befektetők, beperlik Zuckerberget és a bankokat
- Már kétszer annyian nézik az ingyen tévét
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Demján szerint nem kell nekünk euró - hozzá kell nyúlni az IMF-pénzhez
- A nők diszkriminációja ellen foglalt állást az Európai Parlament
Wo bist du Nicolas?
- Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Feje tetejére állt a német politika, Merkel nagyot veszített
- Merkel magánya: Obamával fújnak egy követ a franciák
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Jön a "geuró"? - Újabb javaslat a görögöknek
- Kamat nélkül is viszik a német államkötvényeket - furcsa helyzetbe került Merkel
Legfrissebb híreink
- A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt
- Stabilan 299 forint körül maradt délután az euró
- Külföldi működő tőke nélkül nem tudtunk volna így növekedni
- Ezeket a lakásokat árulják 1 milliós négyzetméterenkénti áron
- Rekordszámú turista ment Ausztriába a télen
- A nők diszkriminációja ellen foglalt állást az Európai Parlament
- Még mindig nem tudjuk, mi lesz a sok makói gázzal
- Szakadatlan gyarapszanak a magánvagyonok Németországban
- Tovább drágul a horvát nyaralás
- Még erősebb a forint, amerikai hírek húzzák tovább a piacokat
- Mérgesek a Facebook-befektetők, beperlik Zuckerberget és a bankokat
- Napi 34 ezer gumiabroncs készül Rácalmáson
- Adót csökkentenek és eurót akarnak a lettek
- Állja a vihart a Masterplast, két év múlva felpöröghet az ukrán és a román piac is
- Örülhet az EU, így szervezik át a MÁV-ot
- Csúcson a lejárt adósság: a minisztérium a legnagyobb adós
- Gázbuszokra hajt a BKV
- Magyarországra jönnek a próbavásárlók
- Milliárdos ingatlanberuházásba kezd a Leier
- Kétszeres túljegyzés, magasabb hozam a mai állampapír-aukción
- Az euró húzza mélybe a frankot
- Külföldi tőkebefektetések: a V4-ek élén Magyarország
- A hazai korrupció miatt mennek nemzetközi terepre a vállalataink
- Orbán Viktor: "a kormánynak van B-terve"
- Rogán áfát csökkentene - itt a javaslat








