Hirdetés
Hirdetés

Tényleg a végtörlesztés volt a hibás, februárban fordulat jött

Eidenpenz József, 2012. február 22., 11:33

Míg januárban, a végtörlesztés hajrájában százmilliárdos nagyságrendű volt a tőkekivonás a hazai befektetési alapokból, addig február első három hetében számításaink szerint már csak 10,4 milliárd forintot vettek ki a befektetők. Ha ránézünk egy nagyobb alap grafikonjára, szembetűnően pont a hónap végétől álltak le a jelentősebb visszaváltásokkal.

Hirdetés

Februrár első három hetében számításaink szerint 10,4 milliárd forint tőkét vittek el a hazai nyilvános befektetési alapokból, ami csak töredéke az előző hónapok adatainak, sőt, a pozitív hozamok miatt az alapok vagyona még nőtt is 11,5 milliárddal. Január után például egész hónapra 111 milliárd forint pénzkivétet számoltunk, ami különböző, például csak zárt körben ismert tételek miatt a hivatalos, a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) által készített statisztikában 127 milliárd forint volt.

Honnét származott a végtörlesztésre fordított irdatlan vagyon?

Ha ránézünk a legnagyobb bankok legnagyobb alapjainak nettó eszközérték-grafikonjaira (lásd lentebb), akkor azt látjuk, hogy feltűnően a hónapfordulóval, a végtörlesztési hajrá végével változtak meg a folyamatok. Kézenfekvő a feltételezés, hogy a végtörlesztés nyomta rá a bélyegét az alapok utóbbi pár hónapjára, és annak végével konszolidálódhat az alappiac is.

Régóta találgatja a sajtó és a szakemberek is, hogy honnét származott az a sok százmilliárd forint, amit a végtörlesztésre fordítottak a hazai polgárok. Az egyik lehetséges forrásként a befektetési alapokat említették, mivel azok tőkéje egyértelműen csökkent – míg például a betétek decemberben még szaporodtak is kicsit -, csakhogy az alapok vagyona már 2011 májustól kezdve minden hónapban csökkent, az egyedüli kivétel október volt.

Az állam egyre csak vette ki a pénzt tavaly

Májustól január végéig a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) statisztikáiban 671 milliárd forinttal csökkent az alapok vagyona, amiben az árfolyamváltozások hatása és a befektetők pénzmozgatásai nicsenek megkülönböztetve. Mivel a hazai közönség kockázatkerülő befektetési stílusának köszönhetően az alapok vagyonának túlnyomó része rövid futamidejű állampapír, bankbetét, esetleg ingatlan, az alapok hosszabb, pár hónapos távon túl rendszerint nettó hozamtermelők (ez átlagosan durván 15-25 milliárd forintot jelenthet havonta). Így a teljes pénzkivonás az említett összegnél nagyobb lehet május óta, inkább 750-800 milliárd forintra tehető.

A befektetési alapok vagyonán komoly sebet ütött tavaly a nyugdíjpénztári vagyonok államosítása. Az úgynevezett Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnál ugyanis a pénztári eszközök átvétele után, május végén a szervezetnek az ÁKK honlapján látható statisztikája szerint 597 milliárd forintnyi forintban és 387 milliárd forintnyi devizában jegyzett befektetési jegye volt, ezekből 93, illetve 204 milliárd forint maradt november végére (frissebb adatok egyelőre nincsenek).

Külföldi vagy belföldi befektetési jegyeket adtak el?

Ezek szerint 687 milliárd forinttal csökkent az „állami” befektetési jegyek értéke azóta, ez a változás szintén származhat befektetésijegy-eladásból és visszaváltásokból egyaránt, de nyilván főleg az utóbbi okozza. Amit azonban még szintén nem tudunk, az az, hogy a devizás befektetésijegy-csomagban mennyi a hazai alap - miután hazai alapkezelők is kezelnek devizás alapokat  -, és mennyi a külföldi, akár hagyományos alapok, akár ETF-ek formájában. Sok tehát a bizonytalanság, az állam elvileg visszaválthatott 300-700 milliárd forint közötti hazai befektetési jegyet is, de az a valószínű, hogy a tényleges összeg inkább 500 és 600 millió forint között volt (mivel eleve magasabb a forintos befektetési jegyek összértéke, és még a devizások egy része is lehet hazai, valamint az elért hozamok is torzítják a képet).

Ugyanezen idő alatt, tehát május végétől november végéig a Bamosz-statisztika csak 489 milliárd forintos pénzkivétet jelez, ami elmarad a becsülhető állami visszaváltásoktól, tehát a hazai lakosság akár kisebb mértékben nettó befizető is lehetett. Decemberben és januárban nem tudjuk, mit tett az állam, az viszont biztos, hogy az alapok vagyona csökkent több mint 160 milliárd forinttal, ami mögött a magukhoz térő tőkepiacoknak köszönhetően volt egy csomó pozitív hozam is.

Lassan vége a rossz hónapoknak?

A Bamosz újabban a tőkeáramlások értékéről is közöl adatot, ezek szerint decemberben 74, januárban 127 milliárd forintnyi befektetési jegyet váltottak vissza, ez összesen 201 milliárd.  Bizonyos jelek – a zárt körű részvényalapok csekély tőkemozgásai – arra utalnak, hogy ebben már csak nagyon csekély lehetett az állami visszaváltások szerepe. Sokszor ugyanis ilyen alapfajtákon keresztül fektettek be a nyugdíjpénztárak korábban részvényekbe (főleg egyébként külföldi részvényekbe). Decemberben 13, januárban mindössze 3 milliárd forintnyi ilyen papírt váltottak vissza a Bamosz havi jelentései szerint.

Összességében nagyon nagy eséllyel decemberben és januárban a végtörlesztők voltak az alappiac zsugorodásának fő mozgatóereje, és ez február elsejétől megszűnik, és lassan az államnak sem túl sok visszaváltani valója marad, így az alappiac talán ismét a növekedés útjára léphet. A 201 milliárdos decemberi és januári pénzkivét ezzel együtt is csak a végtörlesztésre fordított összeg egy részét magyarázza meg. (Grafikonok forrása: Bamosz)

Egyes alapok tőkéjének változása


Alap Befektetési politika Deviza Tőkeváltozás



(millió forint)




K&H Fix Plusz 15 Tőkevédett HUF 2 991
QUANTIS Kína USD Részvény A Részvény USD 1 666
CIB Euró Pénzpiaci Likviditási EUR 1 419
QUANTIS India USD Részvény N HUF Részvény HUF 1 092
MKB Euro Likviditási Likviditási EUR 1 079
K&H Tőkevédett Dollár Pénzpiaci Likviditási USD 927
OTP Supra Abszolút hozamú HUF 783
DIALÓG Likviditási Likviditási HUF 780
ERSTE Euro Pénzpiaci Egyéb pénzpiaci EUR 749
DIALÓG Konvergencia Részvény Részvény HUF 717
Raiffeisen Euro Likviditási Likviditási EUR 635
QUANTIS Dél-Amerika USD A Részvény USD 631
Generali Abszolút Hozam Abszolút hozamú HUF 589
K&H Tőkevédett Euró Pénzpiaci Likviditási EUR 562
K&H Fix Plusz 14 Tőkevédett HUF 547
ERSTE Dollár Pénzpiaci Egyéb pénzpiaci USD 488
Platina Pí B Abszolút hozamú HUF 441
Concorde Hold Abszolút hozamú HUF 426
GE Money Pénzpiaci Rövid kötvény CZK 335
DIALÓG Ingatlanfejlesztő Részvény Részvény HUF 335




Aberdeen Latin-Amerika Részvény Részvény HUF -512
Magyar Posta Ingatlan Közvetett HUF -548
Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Likviditási HUF -574
K&H Tőkevédett Forint Pénzpiaci Likviditási HUF -643
Raiffeisen Hozam Prémium Abszolút hozamú HUF -684
K&H Kötvény Hosszú kötvény HUF -706
Raiffeisen Pénzpiaci Egyéb pénzpiaci HUF -724
OTP EUR Egyéb pénzpiaci EUR -778
OTP Török Részvény B Részvény HUF -841
ERSTE Tőkevédett Pénzpiaci Egyéb pénzpiaci HUF -905
AEGON Közép-Európai Részvény I Részvény HUF -934
Budapest I. Állampapír Rövid kötvény HUF -992
Pioneer Magyar Pénzpiaci A Egyéb pénzpiaci HUF -1 202
OTP Optima Rövid kötvény HUF -1 211
AEGON Belföldi Kötvény Hosszú kötvény HUF -1 225
ERSTE Ingatlan Közvetlen HUF -1 330
QUANTIS HUF Likviditási A Likviditási HUF -1 938
BP Bonitas Likviditási HUF -2 023
CIB Hozamgarantált Betét Alap Likviditási HUF -2 110
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Likviditási HUF -3 529




Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás

Erste Ingatlan
Erste Ingatlan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

K&H Tőkevédett Pénzpiaci
K&H Tőkevédett Pénzpiaci

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

OTP Optima
OTP Optima

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

OTP Tőkegarantált Pénzpiaci
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Raiffeisen Pénzpiaci
Raiffeisen Pénzpiaci

 

 

 

 

Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt

2012. május 24., 17:54
A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt

Az első negyedévben jelentősen, 53,7 százalékkal emelkedett a PSZÁF-hoz érkezett fogyasztói kérelmek száma és az ügyfélszolgálati megkeresések száma is a tavalyi első negyedévhez képest - derül ki a felügyelet első negyedévi fogyasztóvédelmi jelentéséből. Még úgy is magas a számuk, ha figyelembe vesszük a végtörlesztést.

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook